street art

Belémbe utaztunk, hogy megkóstoltassam a többiekkel az utánozhatatlan Pasta da natat, avagy Pasta de Belémet. Ezt a különleges édességet egy helyi cukrászdában sütik és fahéjjal és porcukorral tárolják. A cukrászda is nagyon különleges volt, engem egy prágai sörpincére emlékeztett, az egymásból nyíló, gigantikus termei miatt.




Capoeira edzésen. Teljesen beleszerettem ebbe a sportba. A Bairro Altoban található, rio de janeiro-i brazilok kihelyeztt székházában van. Sajnos egy héttel ezelőtt kificamítottam a térdem, ezért januárig hanyagolnom kell.


Fabrica da Brnco da Prata. A portugál romkocsma. Nagyon hiányoltam az otthon megszokott helyeket, itt rábukkantuk erre. Ez egy street art kiállítás, amit az egyik csoporttársam ajánlotta.A kiállítók, Portugália szegénynegyedeit dekorálták ki, a helyi gyerekekkel. Nagyon finom szimbólumrendszereket használva.




Nosztalgia-szoba. Egy ötvenes évei végén járó férfi minden hónapban egy témának megfelelően berendez egy enteriört. Enóbben a hónapban a nosztalgia volt a soros.Illat,zene, fények, simi-tapi, kipróbálás. Legalább egy órát eltöltöttünk abban a pöttömnyi szobában.

Judit-féle Erasmus banzai

Egy házibuli Juditák háromszintes Erasmus- lakásában. Függőfolyosós, lógólétrás. Szerény becsléseim alapján 150-200 ember. Egészen elképesztő.

Expo

Reggeli a kedvenc sarki cukrászdánkban.


A legjobb metroállomás, az Exponál. Csempéből.

Az EXPO egy városrész, ami az 1998-as világkiállításra épült. Ez Lisszabon legmodernebb része. Számtalan kultúrális centrum, park, szórakoztató részleg található itt. A korábban már említett Kortárs Művészeti Kiállítás és Vásárnak is az EXPO adott otthont.





Ez a Vasco da Gama-híd, ami kizárólag az EXPO kedvéért épült.Sajnos nincsenek pontos adataim, de elképesztően hosszú ez a híd. A Tejo deltájánal a legszélesebb részére épült és csak autóforgalom van rajta. Mázlink volt: a Tejo itt éppen olyan, mint a tej!:)






Oceanaria. Az óceánba épített vízi élőlényekkel teli csodapark. Sajnos a zárásig csak 2 és fél órát tudtunk bolyongani a herkentyűk között/mellett/alatt/fölött. Néhány olyan furcsaságot is találtunk, amit azelőtt el sem tudtunk képzelni, hogy létezik. Sajnos nagyon kevés fény volt, ezért többnyire a központi teremben készített képek használhatóak. Ami nagyon tetszett, hogy a helyszíneket a Föld óceánjai, tengerei szerint osztptták szét. Az Indiai-tenger volt a kedvencem, a rikító, vidám színei miatt. Következő úticél belőve;)!




Pingvinek között!Ó, ha Andi itt lennél!



Megoldásokat várunk: Ő most vidra vagy hód?





Ránk esteledett. Az expo pályaudvara még gyönyörűbb ilyenkor.


Amíg Csenge otthon maradt lábadozni, addig Leoval és Szabival elindultunk Bairro Altozni. Csodák csodájára megint egy meleg barban kötöttünk ki (itt ez tényleg nem nehéz)!Éppen shot akció volt, hát éltünk vele. A képen a karamlizált citromos absinthot láthatjátok!


Praca Comercio. Jókedvűen várjuk az éjszakait.

Visitors

November és december fordulóján Csenge és Szabolcs meglátogattak. Már nagyon vártam őket.Ekkor tudom meg, hogy elkavarták a csomagjaikat, anya által küldött névnapi meglepimmel együtt.



Másnap elindultunk, hogy meghódítsuk az Alfámát.


A lisszaboni székesegyházban, Sé-ben szemtanúi voltunk, hogy miképpen restaurálnak egy gigantikus festményt.



Amíg Szabolcs kiszabadította a reptérről az elkóborolt csomagokat, addig Cascaisban lábat áztattunk a ragyogó napsütésben.



Csenge itt éppen olyan, mint a Kisherceg!



Ott én bazsalygom és éppen megtámad egy galamb...:)



Cabo de Roca, avagy a Szikla-fok. Ez Europa legnyugatibb pontja. Naplemente előtt érkeztünk és a látvány...Csenge, csak azt ismételgette: "Ezzel nem tudok betelni."


És egy Camoés idézet:"Ahol a szárazföld végetér és a víz elkezdődik."



Ahol nagyon boldog voltam. "Arany Galuskára gondol" c. kép.







Az este megkezdősik. Felfedeztünk egy újabb meleg barat, ahol udvariasan körbehívtük egymást carpirinhara (nádcukor pálinkából készült hűsítő koktél barnacukorral és lime-val, KEDVENC!)

Az este egy brazil klubban folytatódott, majd egy másikkal.Ja ő Max. Legvégül az ő lakásában lyukadtunk ki. Nagyon csuda tetőtéri lakása van és a kdvenc brazil bárommal szemben van, a Bairro Altoban. Egyébként ő az egyik capoeira társam. Kiderült, hogy egy ösztöndíjjal van itt Brazíliából és a lisszaboni zeneművészeti akadémián tanul dob szakon. Mivel már hajnalodott, dobolni már nem...de gitározott nekünk egy keveset. Végül a tetőre kimászva néztük a Birro Altot!






A tökéletes nap!