Bairro Alto

A kiállítás után, találkoztam néhány magyarral (Marcival, Judittal -akikkel Portoban is voltam- és Nórival) a Rossion (főtér, állandó találkozópont). A szokásos ginginjázásunk helyett (tradicionális megylikőr, apró gyümölcs darabokkal. Nagyon olcsó és nagyon finom. A portugálok, akár napközben is eliszogatják az utcán álldogálva. A Rossion két nagyon jó ginginjázó is van.)Nóra megmutatta nekünk a Casa do Altejo-t. Egy aprócska ajtón mentünk be és egy nagyon patináns kerengőbe értünk. Onnan a báltermen áthaladva egy tipikus kékabroszos portugál fogadóban találtuk magunkat, ahol fél euroért mérik a bort. Ráadásul még csigát is felszolgálnak, igaz azt mindenhol.( A csiga nem a franciáknál szokásos éti, hanem apró és vékonyhéjú. A szotyihoz hasonlóan eszegetik a sö mellé. Soha nem fogom megkóstolni!)




Igen,igen. Rózsa a szökökútban! Ez a bizonyos kerengő, amit fentebb írtam.



Egy bár a Bairro Altoban....
A kerület, ahol Lisszabon éjszakai élete zajlik. A egymást keresztező és párhuzamos keskeny utcákon szerdától szombatig egy gombostűt sem lehet leejteni. Az apró bárokban épp csak italt lehet kérni és azt az utcán illik elfogyasztani. Néha brazilok énekelnek gitárkísérlettel egy pofa sör, vagy egy "cigi" reményében.
A sarkokon nyugodtan kínálják a drogpaletta összes portékáját (Szerencsére lányokat békén hagyják).
Ez a hely, a melegek utcáján található. Ez a bár nagyon hangulatos, néha homosexuális néha heterokat fogad. Vasárnap este éppen hetero nap volt, igaz a pincért leginkább egy kedvesen izzó kazánhoz hasonlítanám. Szegény Marci, szőke hajával és kék szemével állandó célpont.