A brazil koncert és öt óra alvás után, egésztestes izomlázzal (a capoeirától) elmentünk Judittal az azulejo (azaz, a már korábban említett portugál csempék) muzeumba.
Reggeli a múzeum teraszán.
Mókás csempék jelzik a női és a férfi mosdók irányát.
Tovabbi kedvenc csempék a XVI.századból. "Macskacicó" és a "lengeöltözet".
A kevés alvás nem látszik rajtatok és biztos vagyok benne, hogy megérte a csempekiállítás.Kár, hogy én mostanában se pálmafát, se narancsfát nem látok.
Ezt a blogot elsősorban családomnak és barátaimnak készítem. Szeretném hangsúlyozni, hogy a blog semmilyen művészi értékkel nem bír és a fényképek egy részét nem is én készítettem. Afféle helyzetjelentés, hogy ti is lássatok -ugyan vannak honvágyas napok- Portugália egy csodálatos hely és nagyon jól érzem magam.
www.barbara.jackel.karcmedia.com
2 megjegyzés:
A kevés alvás nem látszik rajtatok és biztos vagyok benne, hogy megérte a csempekiállítás.Kár, hogy én mostanában se pálmafát, se narancsfát nem látok.
nem tudom feldolgozni a kisgyerekes képet, egyszerűen nem megy. annyira jó.
Megjegyzés küldése