November és december fordulóján Csenge és Szabolcs meglátogattak. Már nagyon vártam őket.Ekkor tudom meg, hogy elkavarták a csomagjaikat, anya által küldött névnapi meglepimmel együtt.
Másnap elindultunk, hogy meghódítsuk az Alfámát.
A lisszaboni székesegyházban, Sé-ben szemtanúi voltunk, hogy miképpen restaurálnak egy gigantikus festményt.
Amíg Szabolcs kiszabadította a reptérről az elkóborolt csomagokat, addig Cascaisban lábat áztattunk a ragyogó napsütésben.
Csenge itt éppen olyan, mint a Kisherceg!
Ott én bazsalygom és éppen megtámad egy galamb...:)
Cabo de Roca, avagy a Szikla-fok. Ez Europa legnyugatibb pontja. Naplemente előtt érkeztünk és a látvány...Csenge, csak azt ismételgette: "Ezzel nem tudok betelni."
És egy Camoés idézet:"Ahol a szárazföld végetér és a víz elkezdődik."
Ahol nagyon boldog voltam. "Arany Galuskára gondol" c. kép.
Az este megkezdősik. Felfedeztünk egy újabb meleg barat, ahol udvariasan körbehívtük egymást carpirinhara (nádcukor pálinkából készült hűsítő koktél barnacukorral és lime-val, KEDVENC!)
Az este egy brazil klubban folytatódott, majd egy másikkal.Ja ő Max. Legvégül az ő lakásában lyukadtunk ki. Nagyon csuda tetőtéri lakása van és a kdvenc brazil bárommal szemben van, a Bairro Altoban. Egyébként ő az egyik capoeira társam. Kiderült, hogy egy ösztöndíjjal van itt Brazíliából és a lisszaboni zeneművészeti akadémián tanul dob szakon. Mivel már hajnalodott, dobolni már nem...de gitározott nekünk egy keveset. Végül a tetőre kimászva néztük a Birro Altot!
A tökéletes nap!
2 megjegyzés:
Ide csak annyit jegyeznék meg, hogy biztosan klasszul éreztétek magatokat, mert nagyon szép helyeken jártatok, némelyik kép olyan,mint egy festmény, de ha megint kimászol a tetőre lesz letolás.
Fúú, nagyon széép! Most azért kicsit elfacsarodott a szívem, hogy én meg augusztus vége óta hordom a télikabátomat... Ha pedig lábat lógattam volna a tengerbe, valószínűleg fagyási sérülésekkel tértem volna haza...
Megjegyzés küldése